• Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski
Text resize
  • Magyar
  • English
  • Deutsch
  • Hrvatski

Bajai Városi Könyvtár Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

User login

BAYER JÓZSEF

(1851-1919)

A kiváló tanár, irodalom- és színháztörténész, akadémikus paraszti ősei Alsó-Ausztriából származtak. Apja - Bayer Mihály - a Sugovica-parti, régi Provália utcában lévő Fehér Hajó uradalmi vendégfogadó bérlője volt, nem tudott magyarul. Két fiú és egy leánygyermekét magyar iskolába járatta, de anyanyelvi szinten beszéltek németül is.

Bayer József 1851. november 23-án született Baján. Tanulmányait a helyi Királyi Katolikus Állami Főgimnáziumban végezte. Mindig kiváló tanuló volt, nyolcadikos gimnazista korában erkölcsi viselkedéséért "példás", szorgalmáért, "ernyedetlen" minősítést kapott bizonyítványában, és minden tárgyból kitűnő eredményt ért el. Kitűnő minősítéssel érettségizett 1870. július 11-én és 12-én. Jó tanulmányi eredményéért többször jutalmazták. Amikor hetedikes volt, megkapta a gimnázium kiváló tanára, a Kolmár József által alapított Vörösmarty-ösztöndíjat. A zene is érdekelte. Kiváló hegedűsként az iskolai zenekarban játszott. Amikor ideje engedte, vasárnaponként kisebb, főleg vonósokból álló hangszeres műkedvelő együttessel játszott, a legtöbbször Bartsch Samuék lakásán. Első színházi élményeit Baján szerezte. Hétéves gyermekként a kocsma udvarán látott először vándorszínészeket, akik ott felállított primitív színpadukon játszottak. Itt látta Diefenbach németországi társulata által magyarországi turnéja keretében a városunkban is bemutatott Rómeó és Júliát.

Szülei akarata ellenére tanárnak készült. Beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára földrajz, történelem szakra, apja ezért megvonta tőle a támogatást, így nehéz körülmények között tanult. Szorgalmával már az első évben kiérdemelt egy 300 forintos ösztöndíjat. Tanulmányainak megkezdésekor részt vett egy irodalmi témájú egyetemi pályázaton. Arany János balladáinak széptani elemzése és összehasonlítása a skót balladákkal című tanulmányáért nem kapott pályadíjat, de - mivel a pályaművek közül a legnagyobb önállóságot mutatta - elnyerte az őt bíráló Greguss Ágost dícséretét. Gyakran járt színházba, operai előadásokra. Takarékosan élt, könyveket vásárolt, könyvtárakat látogatott. Fővárosi lapokba 1873-tól kezdve recenziókat, tárcákat kezdett írni. A tanári oklevelet 1874-ben kapta meg, de kiváló bizonyítványa sem tette lehetővé kinevezését. 16 éven át egyik budapesti iskolából a másikba került. A soproni Csöndes-féle magánintézetben is tanított egy évet 1876-ban. Mindenütt csak helyettesítő segédtanárként és ideiglenes jelleggel. Azért, hogy Pesten maradhasson, 1877-ben elvállalt a budapesti tankerületi főigazgatóságon egy írnoki állást. Itt fogalmazói és irodai munkát végzett. Már 39 éves volt, amikor kinevezték tanárnak a Markó-utcai főgimnáziumba. Itt tanított nyugdíjazásáig, 1912-ig.

Gyulai László festő barátja révén 1883-ban bekerült egy neves képzőművészekből álló társaságba, amelynek tagjai voltak Greguss János, Lotz Károly, Mészöly Géza, Stróbl Alajos, Székely Bertalan, Than Mór és mások. Képzőművészeti érdeklődését tanulmányai bizonyítják, de továbbra is írta recenzióit és történeti tárgyú tárcáit. Az Egyetértés című napilap tudósítója volt 1881-1884 között.

Érdeklődése a színháztörténet felé fordult, kutatni és gyűjteni kezdett. A Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett a magyar színészet történetének megírására 1884. november 30-i határidővel. Erre a rövid idő miatt mindössze két jeligés pályamű érkezett. Az egyik az övé volt. Meghosszabbították a határidőt egy évvel, hogy a pályázók kiegészíthessék pályaműveiket. A Kisfaludy Társaság 1886. február 3-án tartott ülésén döntött, és 200 arannyal jutalmazta Bayer hatalmas monográfiáját, A Nemzeti Játékszín történetét. Ez a mű még ma is alapvető fontosságú. Az első tudományos igénnyel megírt színháztörténet. A legrégibb időktől 1837-ig beszéli el a színháztörténeti eseményeket. Két kötetben jelent meg a munka 1887-ben, ezzel a tudományos élet élvonalába került. Az elnyert pályadíj is a legjobbkor jött számára, mert szülei tönkrementek Baján. Felköltöztek fiúk Városmajor utcai lakásába, el kellett tartania őket.

A Kisfaludy Társaság 1888. január 25-én tudományos érdemeiért beválasztotta tagjai közé. A pályázat sikere után rátalált igazi hivatására, a színészettörténetre. Egyre-másra jelentek meg cikkei, tanulmányai a színészet múltjából. Első nagy munkájának sikerével nem elégedett meg, és titokban az Akadémia pályázatára készült. A magyar drámairodalom története című műve - amely a legrégibb nyomoktól 1867-ig tárgyalja a témát, és ismertet minden föllelhető színművet, nyomtatványt, kéziratot és előadásra vonatkozó adatot - elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bézsán-féle jutalmát. Ezen kétkötetes munkáját is kiadták 1897-ben. Két főművével és a századfordulóig megjelent tanulmányaival lerakta a magyar színháztörténet alapjait. Vele egyidőben más színháztörténészek is feltűntek, de Bayer kiemelkedett közülük módszerességével, munkáinak minőségével.

Érdeklődése a Shakespeare-drámák magyarországi szerepe felé fordult. Mintegy tízéves tevékenységének eredményeként 1909-ben két kötetben kiadták harmadik főművét, a Shakespeare drámái hazánkban című monográfiát. Ezzel, és a javaslatára megindított Magyar Shakespeare Tár című negyedévenként megjelenő folyóirattal - amelynek kezdetben szerkesztője volt - elindította a magyar Shakespeare-kutatást. A Magyar Tudományos Akadémia 1899-ben levelező tagjává választotta. Székfoglaló előadását A Nemzeti Játékszín, mint közügy témában tartotta.

Érdeklődésének továbbra is területe maradt a magyar képzőművészet és annak története. Az 1902-ben Lyka Károly szerkesztésében beinduló Művészet című szecessziós folyóirat lelkes munkatársává vált, gondosan kutatva a régi magyar képzőművészek életrajzi adatait. Ezáltal a művészettörténeti irodalom is sokat köszönhetett munkásságának.

Nevéhez fűződik több drámagyűjtemény, így Pálos iskoladrámák, Egy magyar Eszther-dráma, valamint Szigligeti Ede, Katona József, Szigeti József színműveinek és Déryné naplójának teljes kiadása.

A Magyar Tudományos Akadémia 1911-ben választotta rendes tagjai közé. Székfoglaló előadását Schiller drámái hazánkban címmel tartotta meg. A budapesti tudományegyetem 1912-ben tiszteletbeli doktorává választotta. Az erről szóló díszoklevél átnyújtásakor a dékán beszédét ezzel kezdte: "Az oklevelet átnyújtom abban a meggyőződésben, hogy amióta a budapesti Tudományegyetem fennáll, ez a kitüntetés nem ért még olyan férfiút, aki akkora tudást oly ritka szerénységgel párosított volna, mint amily tudás és szerénység egyesül Önben." Ekkor már 61 éves volt, és szülei halála után egyedül élt Török utcai lakásában. Petróleumlámpa világánál dolgozott, mert nem engedte sem a gáz-, sem a villanyvilágítás bevezetését, nehogy könyvekkel zsúfolt lakásának általa kialakított rendje felboruljon. Nagyobb munkába már nem fogott, mértéktelenül dohányozva itt írta cikkeit. Naplót is vezetett a világháborúról, 1918 végéig hatvannál több iskolai füzetet teleírt háborús eseményekkel.

A Staud Géza által összeállított bibliográfia 1873-1917 között 258 megjelent munkáját sorolja fel, amelyek saját nevén, álnevein, vagy szignóval jelentek meg. Legtöbbje tanügyi, művészeti, színésztörténeti és kritikai témájú volt. Utolsó munkája valószínűleg cím nélküli tanulmánya volt, amelyet Kelemen László emlékezéseiről írt. Műve csak 1961-ben került kiadásra.

Házvezetőnője 1919. december 12--én holtan találta. Sok ritkaságot rejtő hatalmas könyvtár (hétezer kötet) és kéziratos hagyaték maradt utána. Eredetileg szülővárosának szánta könyvtárát, azt szerette volna, ha ez a tematikus gyűjtemény együtt marad. A nála járt bajai küldöttségnek ki is jelentette, hogy könyvtárát és kultúrtörténeti gyűjteményét, festményeit (amelyek között néhány Lotz-kép is volt) a városra hagyja, de akadémikus társai erről bizonyára lebeszélték, így milliós értékű gyűjteménye szétszóródott. Könyveit beolvasztották a Pécsi Egyetemi Könyvtár állományába. Kéziratos hagyatékának kisebb része a Tudományos Akadémia és a Széchenyi Könyvtár irattárába került, a nagyobbik részt testvére, Haltenberg Mihályné 1947-ben ajándékozta a Széchenyi Könyvtárnak.

Baja városa 1913. június 28-án megtartott közgyűlésén munkásságának elismeréseként - "mellyel fényt sugárzott szülővárosára is" - díszpolgárává választotta. A kitüntetést távirati úton köszönte meg, és egyúttal 100 koronát küldött a bajai szegényház lakóinak.

Bayer József zárkózott, szófukar tudós volt, aki - a pozitivizmus tudománytörténeti irányzatának szellemében - elősegítette, hogy a magyar színháztörténet mint tudomány megszülessen. Első tudományos rendszerezője a magyar színjáték kiterjedt világirodalmi kapcsolatainak. Töretlen úton haladva egy személyben gyűjtő, kutató és feldolgozó volt. Munkásságára jellemző az adatok megbízhatósága és a széleskörű anyagismeret. Az általa megkezdett úttal lerakta a további kutatások alapjait. Jól jellemzi munkásságát ex librise, melyet Tahy Antal készített. Olyan embert ábrázol, aki egyik kezével ásójára támaszkodik, a másik kezével felemeli a görög drámák tragikus álarcát, a színészet szimbólumát, amit a földből kiásott.

 


Naptár

M T W T F S S
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
 
 
 

Érdemes elolvasni!

 Schäffer Erzsébet

Elszoktunk a csodáktól. Megy az élet, minden ki van számítva, nem történik semmi rendkívüli... (...)
Kislánykoromban volt egy szokásom: a csodavárás. Ha nagyon szerettem volna valamit,
akkor behunytam a szemem, és háromszor balra megpördültem a sarkamon.(...)
Egyszer megpördültem, és mikor kinyitottam a szemem, hát ott állt valaki. 
A csodákat nem kell lebecsülnie az embernek, s ha nem várjuk őket,
akkor is vannak. Szóval, ha valaki megkapargatja a saját életét, és
a kicsi pillanatokat összesöpörgeti, nagyon sok van, egészen biztos. 
Az emberek végigcsinálják a történeteket, és valahol a jóra várnak.
Valahogyan mindig ez derül ki: a jóra várnak. Még ha nincs is a homlokára írva,
és a világ a felszínen nem erről szól, de mégis ez van, mert enélkül semmi nem működne.

 

Kapcsolat