CSIZÓCZKI JÓZSEF

CSIZÓCZKI JÓZSEF

1955-ben született Dunafalván. Iskolai tanulmányait Baján folytatta.
Gépszerelõ és lakatos. Elsõ ízben a Képes Újságban jelent meg verse.

CSAVARBALLADA

Betekerték, megszorították,
szárnyakkal bebiztosították,
– majdan rozsdáig feszült.

 

Életkép I.

Padon elnyúló életek hortyognak gomolygó létezést.
S az anya kenyeret vásárol, meg fiának ruhát –
mert tegnap új ruhát kapott a szomszéd gyereke.
Majd tükörbe rejti
arca ráncos mosolyát,
s parfümökkel próbálja
eltüntetni a konyha
nehéz szagát.
Estére moziba megyünk — gondolja,
s elõveszi a szekrénybõl a szépruhát…

 

Életkép II.

Fuldokolva jön a reggel,
benzingõzös füstfelleggel.

Félálomban buszon lógva,
bosszankodunk fanyalogva.

AZ EGYIK MÉG ALSZIK ÉPPEN,
FÉLREBILLENT FEJJEL AZ ÜLÉS
ÖLÉBEN!

S az üveghegyen túl
a valóságon innen
szállnak a sóhajok.
Az istenbizony,
magam vagyok…

Így születik a MINDENNAPI KENYERÜNKET ADD
MEG NEKÜNK MA –
termelés.

 

ÖREG HEGESZTŐ

Sziszeg a láng.
Kõkönnyek gördülnek
a ráncok erdejében.
Megizzadva, s a gondtól
megfagyva, olvad bele a vasba.

Hegfürdõben naponta megfürödve
lesz a jelenbõl múlt,
s a holnapból ma.

Csak megszokásból mordul talán.
“Deres már a határ,
õszül a vén betyár.”

 

NAGYAPA

Látom – talicskát tol
a dûlõúton.
Nyikorognak utána
az évek.

Õsz volt – a szár között
bújkáltak már a szelek.

Mindig megtalált,
s ha elcsavarogtam,
megkérdezte –
hol a gyerek?

Vizet húz a kútnál,
hív engem is – gyere fiam! …
a tehén nem ivott eleget …

Lámpafénynél vacsora.
Kézben kanál, merül mélyre.
nyisd ki az ajtót fiam – mondja –

         a kutya is kérne.

STANICLI, TASAK, ZACSKÓ

Voltam már
lyukasztott stanicli.
Vegyél fel, ragassz meg,
segíts ki !

Voltam már
jól csomagolt tasak.
Rózsaszín szalagos
masnizott alak.

És még voltam
nylonból zacskó.
Fehér, fekete
negrócukortartó.

Meg egyszerre minden;
stanicli, tasak, zacskó.
Gyári késztermék,
utcaszéli margó.

 

SZERETÕK

Szemedben

       szürke lett

             a fény !

És hidegek,

       egyre hidegebbek

               az éjszakák . . .

Tovasurranva a sûrû ködben –

         elolvadtak

               a viaszbabák . . .