MÉGIS

MÉGIS

Ég köpenyén sebek:
golyó-ütötte lyukak a csillagok.
Zuhogó vér: áztató esõk.
Sodrásukban hömpölygõ
iszap metszõ tisztulása
a szívben; csont-üregekben
gyökerezõ minden-virágok.
Dárdáikkal eget erõszakoló fák:
szerelmünk ütõerét
Pengével átvágó suhancok.
Ölek gyönyörû odvába
Tolakodó hímek
tisztesség mezének
tolvajlói: vaddarazsak, herék.
Fogzománc-verõ szavak,
nyelvek tövén penészlõ csókok,
izzadt ölelés: szomjúság…
Légszomj közöny-homokviharban.
Befalazott ünnepek
a hit szélcsendjében.
Elsáncolt titkok,
s a mes-sárkányok bujasága
Aktákban fuldokló adatok.
Tények, harcok, szigonydöfések ellenére
mégis

mégis

mégis!

Gyermekeink világgyöztes
rajzai az aszfaltokon.
Asszonyaink tánca
suhanó hajnalokon.
Szinkoccanás a partok
szikrázó kövezetén:
a ;izenvalahány órás
müszakba induló Nap
derengéses áldozása.
Bizonyosság borzongása,
szirmok, bibék tárulkozása,

mégis.