SIÓFOK

Kükopsz-Európa
Kárpát-medence homlokán
egyetlen szem a Balaton…
…………………………………

*

Római katona vagyok.
Ásom a csatornát
reggeltõl napestig,
hogy csöppekké
lényegült vágyaim
eljussanak a Fekete-tengerig.

De lehetek
török pasa az erõdön,
vagy kuruc,
és akárcki, ki
a történelem
ködfüggönye mögül
a jelenbe
talál ki.

Napra nap rakódik:
az idõ mindent belep.
Átvérzik a múlt
az emlékek kötésén:
sajog Csibetelep.

*

Legendák szétnyíló
kagylóhéjából
kipattanó öröm:
megelevenednek hajók,
regék, énekek.
A homokban kecskeköröm.

*

Házak mellett,
s a parkokon
átkúszó
utak: angolnák.
Éji szálkák a fák…

Ágaik közt
strichel a Hold.
Bárokból kiszédül
az éj, a kirabolt…

Nyitott sirálycsõr
a móló. Felbillent
pikkelyek – vitorlák.

Monokini-nõk testén
pásztázik a Nap…
Köteleiket a szelek eloldják:

ring a kék Szabadság!
– A szépség csak önigazolás,
ha nem közvagyon. –

És ring a költõ is
lassú tudattisztulóban
a hullám-verslábakon…

*

Él a víz, él a táj:
a Balaton élõ dia.

Átsuhan a városon
egy Kálmán-melódia