Wakefieldi Misztériumok

felújította Adrian Henri
fordította Pausch Róbert 1998.

The Wakefield Mysteries adaptation copyright 1988, 1991 Adrian Henri
Introduction Copyright 1991 Adrian Henri
Minden jog fenntartva.

Adrian Henri

Adrian Henri Birkenhead-ben született 1932-ben, és Liverpoolban él. Költő, festő, dráma- és dalszövegíró, valamint alkalmi művészeti kritikus. Rendszeresen kiállítják a festményeit. Eddig kiadott művei: Összegyűjtött versei (1986), Bárcsak itt lennél (1990), A fantom nyalókalány és Rajnakövi Rinó (versek gyerekeknek, 1986 és 1989), Erik a punk macska és a Postás palotája (1983 és 1990), valamint a Doboz (versek tizenéveseknek, 1990). Színjátékai a következők: Akarom (Nell Dunn-nal, 1986), A férj, a feleség és az idegen (BBC TV, 1986) és (másokkal) a Félelem és rettegés a Harmadidőszakban (1989).

A színjáték megírása

Első reagálásként izgatottá tett a kihívás, hogy engem kértek fel a Wakefieldi misztériumi mondakör modern angolra adaptálására. Második gondolatom nyugtalanabb volt: harminckét verses színdarab középkori angolsággal, mindegyik öt rész, közte a legszebb műalkotásokkal. Ezek az ötösök egy ismeretlen zsenitől származnak, akit mi csak Wakefieldi mesternek ismerünk, aki magába olvasztotta a hatalmas teret a trágárságtól és erkölcstelenségtől a túlfűtött vallásosságig egy teljes versformát, ahogyan ő maga megszerkesztette. Végül elhatároztam, hogy az eredeti rímtervezet mára túl mechanikusnak hangoznék; a színjáték egy verses költeményként hatna, így inkább mai nyelvezetben írnék: különben a formai eszközök rossz színben tüntetnék fel a természetes beszédritmust.

Azt is hamar elhatároztam, hogy a dráma tetőpontján szívesebben használom a dalokat, mint a párbeszédeket, és a helyi zeneszerző fontos segítségemre volt: Andy Roberts, zeneszerző és zenei igazgató, sokáig munkatárs és barát.
Igyekeztem elkerülni a kortévesztéseket (Heródes katonája, mint angol katona) és próbáltam megőrizni az eredeti időszerűtlenség érzetét. Összehasonlítva az 1611-es King James Bibliát a rettenetes Új Angol Bibliával – az irodalmisága egyenlő a műanyag gyorskajáéval – ünnepélyes figyelmeztetés volt, hogy mit ronthatnék el.

Minél többet dolgoztam a Wakefieldi verzió családi történetén, annál jobban láttam, mekkora drámai kompozíció rejtőzik benne, milyen párhuzamok (Ábrahám és Izsák/a keresztre feszítés) futnak végig a színjátékon. Kihagytam egy hosszadalmas összegzést, ami szükséges volt az eredeti színpadi előadáshoz, és a folytatást egy kissé átdolgoztam, ezáltal az előadás olyan lett, mint két különálló színjáték. Nincs semmi, amit ne érzenék az eredetiben is megerősítve – Noé asszony, Mack a birkatolvaj és a többi különleges bibliai jelleg – s remélem megragadtam a mondanivalójának gazdagságát és a sajátos egyéni szenvedélyét.

Adrian Henri, 1988. július

A fordító előszava

Köszönetet mondok Jánosi Brigittának a fordításban nyújtott segítségéért.

E színművet olvasva a Biblia, a Betlehemi játékok, ám elsősorban mégis az Ember tragédiája jut eszembe. Így természetesen felötlik a gondolat, vajon Madách ismerhette-e az alábbi történetet? Vagy Adrian Henri olvasta-e az Ember Tragédiáját?
A kérdés tehát adott, aki tudja a választ, feltétlenül írja meg nekem is: http://www.bajaobs.hu/baja/bek.htm.
Én mindenesetre a nagy elődöt, Madách Imrét követve színekre tagoltam az egyébként egybefolyó cselekményt.
Talán elnézik nekem, de van egy álmom: szeretném, ha kis hazánkban akadna olyan társulat, amely műsorára tűzné az alábbi színdarabot. A fordítás során felmerült bennem a gondolat: átírom a szereplőket és a helyszínt; játszódna tehát a cselekmény valahol a nagy magyar Alföldön. Amiért mégsem tettem, a tisztelet Adrian Henry előtt, hogy ilyen nagyszerűt alkotott.

Pausch Róbert 1999

Első rész

A világ születése

Második szín (részlet)

. . .
Ádám kimegy. A Sátán megjelenik.

Sátán

Mily rémséges vég. Letaszítván a sötét börtönbe
örökre. Én és követőim,
lázadó társaim lehajíttattunk a pokol fenekére.
Elveszítettük a boldogságot, mit
az új teremtményeinek, – Asszony s Férfiú –
adott, akik boldogok, mint mi lehetnénk.
Lám ott e hölgy egyedül
s nyitva talán, a csábításra.
Kísértés … talán befurakodhatok….
egy alázatos kígyó álarcában
s hazugságaim is meggyőzőbben hangozhatnak…
Bosszú!

Belép a lugason. Éva meglátja őt.

Sátán

Éva!
Ne félj! Én egy egyszerű teremtmény vagyok, a kígyó.
Egyike a te alázatos szolgálóidnak. Engedd,
hogy megkínáljalak, az összes gyümölcs oly
gyönyörűséges. Talán nem vagy éhes?
Nem óhajtod megkóstolni?

Éva

Finomnak tűnik és illatozik
alig tudok választani közöttük.

Sátán

Igen már majdnem elrontottad a választást.
(sunyin) Nézd ez itt
különösen csábítónak látszik…
… képzeld el, amint beléharapsz.

Éva

Ó csak azt ne!
Nem mehetünk még a
közelébe sem.

Sátán

Ugyan miért?

Éva

Nem tudom. Mesterünk
azt mondta, hogy még a közelébe
se menjünk.

Sátán

Ok nélkül? Kerüljétek
az összes érett gyümölcsöt?

Éva

Óva intett pusztító haragjától
ha nem engedelmeskedünk.

Sátán

Egyszerű kígyó vagyok csupán
de bölcs e világnak dolgaiban,
amely még annyira új neked Éva.
Óvott e fától, hogy maradj tőle távol,
mert e gyümölcs különleges hatalommal bír.
Hallgass figyelmesen! Ádámmal még
gyermekek vagytok, ártatlanok, hogy nem
tudtok semmit. Egy harapás és
Bölcsesség száll rátok. Nincs méreg itt,
csak a Tudás. Mindenek tudói lesztek,
jónak és rossznak, minden dolognak
az Univerzumban. Miért gondolod,
hogy Isten eltilt ettől az élvezettől?
Gyötrődik talán, hogy eszel
és mindent megismersz?

Éva

Nem tudom. Válaszolj, bölcs teremtmény.

Sátán

Mert fél a tudásodtól.
E gyümölcsnek a segítségével
Oly bölcs és oly okos lehetsz,
mint Ő: te és Ádám.
Meglepetés lesztek Neki, amikor visszatér.
Bízzál bennem…
… nosza, próbáld meg …

Éva

Nem tudom…

Sátán

Csak egy harapást…

Éva

Nincs kockázat, de mi a haszon?
Gondolom… megtehetem.

Tétovázva megfogja és beleharap a gyümölcsbe.

Éva

Hmm. Ez jó.

Sátán (aki félrehúzódva ujjong győzelmén).

Mit mondtam?
Most kínáld meg férjedet is.

Lucifer elmegy, bejön Ádám. Meglátja Évát a gyümölccsel.

Ádám

Éva, Éva, mit tettél asszony?

Éva

Ne aggódj szerelmem, ez a gyümölcs jó.
Kóstold meg.

Ádám

De az Úr megmondta…

Éva

… megmondta
ne együnk a gyümölcsből, mert
áldást hoz. Tudást és bölcsességet.
Mindent tudni fogunk, mint Ő, aki
teremtett minket. Ez mind igaz,
a kígyó mondta nekem. Egy bölcs teremtmény,
aki jót akar nekünk. Csitt, Ádám,
szerelmem, csak kóstold…

Ádám

Finom nagyon de mily különöset
érzek! Valami változik bennem …
… meztelennek …. és megszégyenültnek
érzem magam.

Éva (próbálja eltakarni magát)

Én szintén!

Ádám

A szégyen áthatja lelkemet.

Éva

Ó Ádám, bocsáss meg!
Sohasem kellett volna megérintenünk
ezt a fát.

Ádám

A bírálat engem illet. Isten óva intett
mindkettőnket. Ó Éva, hagyjuk el
ezt a szörnyű helyet, találunk majd
másik zugot e ligetben.
Az megoltalmazhat minket.

Éva

Be kellene takarnunk testünket.
Néhány fügefa levél megteszi talán.
Gyerünk, szökjünk el innét!

Úr

Ádám! Ádám!

Ádám

Igen … igen Uram?

Úr

Ádám, nem engedelmeskedtél nekem.
Ettél a Fáról.

Éva

Uram, az én voltam. Az én vétkem.
Egy kígyó szedett rá,
oly meggyőzően.

Úr

E naptól megátkozom őt és egész faját.
Csúszásra ítélem örökre,
hason a sár és gaz között.

A Sátán egy sikollyal leesik és csúszva eltűnik.

Ádám, és asszonyod Éva,
ártatlanul élhettetek volna
békében és bőségben e kertben.
Használjátok az újonnan lelt tudásotok
Száműzlek e helyről, s dolgozzatok.

A Dies Irae kórus baljós hangjai ismét.
Az angyal elkergeti őket a kertből. Szánalmasan baktatnak a fákhoz.

Angyal

Mondj búcsút az elvarázsolt kertnek,
Vessetek rá egy utolsó pillantást.
Rajta, Ádám, Éva, hagyjátok itt:
Kiestetek az Úr kegyelméből.
Menjetek, kegyvesztetten.

Egy Férfi, Egy Asszony és Egy Fa:

Kórus

Egy férfi, egy asszony és egy fa
A halhatatlanság szimbóluma
Az emberiség szimbóluma
Egy férfi, egy asszony és egy fa

Ez a tudás fája
Ez a bűnnek a fája
Ez a szenvedély fája
A kezdetek órája

Egy férfi, egy asszony és egy fa
A halhatatlanság szimbóluma
A mesének egyszer vége szakad
Egy férfi, egy asszony és egy fa

Az Úr és Angyalai balról átvonulnak a színen, és jobbra hátul kimennek.

Vége az első színnek.

1. felvonás hatodik és hetedik szín (részlet)

… Zene: Dies Irae. A tanítványok leemelik Jézust a keresztről és gyengéden átviszik a színpad jobb oldalán lévő sírbolthoz. Őrök kísérik őket, akik lepecsételik annak ajtaját. Az Úr hangja hallatszik.

Úr

Történetünk itt megszakad,
befejezése legyen a dal:
Egy férfi, egy asszony és egy fa.
Mostantól szabadok az emberek,
de Jézusnak a Pokolba kell mennie
ellenszegülni a Sátán mesterkedéseinek!

Hetedik Szín

Dobszó hallatszik a színpad közepéről. A Sátán ül a keresztnél egy rudat kalapálva, miközben három ördög kíséri, négy másik vadul táncol. Utána a Rosszak terére rohannak, ahol az árnyjáték kezdődik. Az Úron kialszik a fény. Egy árnyjátékot látunk, a hang fentről szól. Mind a Pokol Tornácán állnak.

Ádám

Itt ragadtam az idők kezdete óta,
mert az én engedetlenségem
vezetett az emberek bukásához.

Éva

Ádám szerelmem, ne vádold magad
többé soha! Ezerszer és többször
megfizettél már mindenért.

Ádám

Bár látok egy távoli halvány fénysugarat
e szörnyű hely felett.

Izsaiás

Úgy van, látok egy arcot, mely
fényességet áraszt e gonosz homályra,
eme síron túli sötét világra.

Simeon

Igen. Ismerem azt az arcot. Máskor,
egy másik helyről. A római jácint
virágzott egy tálban. Én, Simeon kiváltságos
voltam, mert láthattam őt, aki uralkodni fog
az örökkévalóságig.

Keresztelő Szent János

E megtisztulás után megszabadulunk
általa. Én kereszteltem meg őt,
így indítván el útjára.

Mózes

Eljött az idő, amit
megjövendöltem. Most a Sátán uralma
megtagadtatik.

Első gonosz

Megtagadtatik? Az én mesterem? Ő kormányoz
örökké, ahol te kínok között várakozol,
amíg a sorsodról dönt.

Második gonosz

Igaz, az ég fényesebbnek tűnik itt,
tiszta fény árad, hol eddig semmi
sem volt. Nem vehetjük semmibe a veszedelmet.
Gyertek Belial és Balith, Ashtaroth
és Lilith! Győzni fogunk még!

Sátán

Uralkodni fogok örökké! És még azután is!
Mily meggondolatlan betolakodó merészel
kopogtatni a Pokol kapuján?

Jézus

Attolite ports, principes, vestas et elevaimini
portae aeternales, et introbit rex gloriae!
Kifelé démonok, kifelé mondom nektek!

Első gonosz

Jó Sátán urunk, ments meg minket!
Varangynak érzem magam a borona alatt!
A legfeketébb rettegés fagyasztja velőmet!

Sátán

Földi halandó nem viheti végbe,
Amit te most megkísérelsz – hisz ismerlek.
Az ács és Názáreti Máriának fia ő.
Kilehelted az utolsó lélegzeted
a Kálvárián, néhány órával ezelőtt.

Jézus

De most lássátok az Ő hatalmát,
aki az én apám a mennyben,
aki letaszított téged, Lucifer és a hét
lázadó angyalt az üdvösségből
eme örök fekete mélységbe.
Most én, Christus Pantocrator
foglak magam előtt vezetvén téged
és cinkosaid eltemetni a Pokolba!

Dies Irae. Sikoltás és üvöltés, amint a Sátán és társai letaszíttatnak a Pokolba.

Jézus

Most Ádám és asszonyod Éva, Mózes, Ézsaiás
Hagyjuk el e szörnyű tornácot. Simeon
és Keresztelő barát, menjetek a fényes mennybe,
Ahol Atyám glóriával vár reátok.