A nagyzsinagóga Baja egyik legszebb késõ klasszicista, mûemlék jellegû épülete. A lejtõs terepviszonyokat kiegyenlítve, a legmagasabb ponthoz igazodóan épült fel, ezáltal nemes arányai még jobban érvényesülnek.
Utcai homlokzatát kettõs kompozit fejezetû /a jón és a korinthoszi stílus összekapcsolásából származó/ pillérek tagolják, a középrészt egyszerû timpanon /háromszögletû homlokzati rész/ zárja.
A homlokzati tengelyben lépcsõsor vezet a kijárati ajtóig.
Az utcafronton a kijárat felett magyar felirat olvasható:
EGYEDÜL AZ ISTENNEK
Az épület tetõzetén két Dávid-csillag magasodik.
A hármas fõpárkány frízében /fríz=a három részes párkánynak a középsõ, vízszintes sávja/ héber felirat áll, melynek jelentése:
“NEM MÁS EZ MINT ISTEN HÁZA, S EZ AZ ÉG KAPUJA.”
(Mózes I. 28: 17)
Belépve az épületbe balkézfelõl helyezték el a vörösmárvány kézmosót, jobbkéz felõl a falba épített perselyt. /Jelenleg közöttük helyezkedik el a könyvtári olvasószolgálati pult./
A csehsüveges térrendszernek a belmagassága igényes és anyagilag
tehetõs építtetõ közösségre utal.
A zsinagógában kettõs karzat figyelhetõ meg. Az imaházat 1890-ben felújították, a nyugati oldalon látható karzat ekkor épült, az új ritusnak megfelelõen az elhelyezendõ orgona és a kórus részére. Valószínüleg ekkor készült a boltozat belsõ festése is. /A zsinagógát még 1920- ban is megújították, de ezután hosszú ideig nem volt mód a renoválásra./
Az épület tájolása elsõsorban az utca építési vonalához és nem a vallási elõírásokhoz igazodott, így a “keleti fal” valójában délkeleti irányú.
Középpontjában a frigyszekrény áll kompozit fejezetes, klasszicista építménybe foglalva.
Héber nyelvû frízének felirata magyarul:
“AZ ÖRÖKKÉVALÓT MINDIG MAGAM ELÕTT TARTOTTAM.”
(Zsoltárok 16 : 8).
A frigyszekrény feletti boltívben a (virág alakú) nap és sugarai láthatók.
A nap a halhatatlanságot és a feltámadást szimbolizálja. A boltívet keretezõ sasok és a koronát tartó oroszlánok az uralkodást jelképezik.
A korona a felsõbb világot, emberfelettiséget jelenti. (?)
A frigyszekrény elõtti mizrah-emelvényen olvasták a szent iratot, a Tórát.
rossz állapotban lévõ imaházat nem voltak képesek tovább fenntartani, helyreállítani s 1974-ben felvetõdött a gondolat, hogy átadják a Bajai
Városi Tanácsnak megvételre olyan megegyezéssel, hogy az épületet
eredeti formájában hagyva újítják fel.
A bajai zsidóságnak maradt egy kis imaház, ahol néhányan még összejöttek istentiszteletet tartani.
A Tanács megvette az épületet s 1982 októberére készültek el a kiviteli
tervek, s ekkor láttak hozzá az épület helyreállításához.
A tervezés és kivitelezés során arra törekedtek, hogy az épületet a maga eredetiségében állítsák helyre; tehát kívül-belül ugyanolyan maradjon,
amilyen volt.
A Városi Tanács – a közvéleményt figyelembe véve – úgy döntött, hogy kultúrális célokra használja az épületet. A mûvelõdési intézmények között az Ady Endre Városi Könyvtárra esett a választás, mert évek óta nagyon méltatlan, zsúfolt körülmények között mûködött.
Mivel az épületet nem formálhatták át a könyvtár funkciói szerint, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része: az eredeti térrendszer, a kettõs galériarendszer, a boltozat festését, a feliratokat felújították, a zsinagóga beépített rituális tárgyait: az elõcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt és a tóraszekrényt /a könyvtárban lévõ frigyszekrényben 3 Tóra van (mely Mózes Öt Könyvérõl szól) és egy kevés kegytárgy/ a mizrah-emelvény mellvédrácsozatával együtt gondosan helyreállították.
A megmaradt néhány db kis csillár mintájára újakat készítettek, a nagy csillárok s a könyvtár bútorzata a mûemléki környezethez alkalmazkodó.
A nõi karzatra nyíló ajtók és a kijárati ajtó /amely a második beugróban
van elfüggönyözve/ jelenleg nem használatos.