Épület története

Könyvtár és a Zsinagóga

A nagyzsinagóga Baja egyik legszebb késő klasszicista, műemlék  jellegű épülete. A lejtős terepviszonyokat kiegyenlítve, a legmagasabb ponthoz igazodóan épült fel, ezáltal nemes arányai még jobban érvényesülnek. Utcai homlokzatát kettős kompozit fejezetű / a jón és a korinthoszi stílus összekapcsolásából származó / pillérek tagolják, a középrészt egyszerű timpanon / háromszögletű homlokzati rész / zárja. A homlokzati tengelyben lépcsősor vezet a kijárati ajtóig.
Az utcafronton a kijárat felett magyar felirat olvasható:
EGYEDÜL AZ ISTENNEK
Az épület tetőzeten két Dávid-csillag magasodik.

A kert felőli főhomlokzatának rizalitját / rizalit=épületek közepén v. sarkain előugró, tagolt, rendszerint gazdagabban díszített homlokzatrész / a széleken kompozit fejezetes pillérek elé ugró, négyoszlopos timpanonos záródású előcsarnok teszi ünnepélyessé, melyhez széles lépcsősor vezet fel.
hármas főpárkány frízében /fríz=a három részes párkánynak a középső, vízszintes sávja/ héber felirat áll, melynek jelentése:
“NEM MÁS EZ MINT ISTEN HÁZA, S EZ AZ ÉG KAPUJA.”
(Mózes I. 28: 17)

A két szélső bejárat a nőői karzatra vezetett, a középső volt a férfibejárat. (Jelenleg ez utóbbi a használatos.) Belépve az épületbe balkézfelől helyezték el a vörösmárvány kézmosót, jobbkéz felől a falba épített perselyt. / Jelenleg közöttük helyezkedik el a könyvtári olvasószolgálati pult. / A csehsüveges térrendszernek a belmagassága igényes és anyagilag tehetős építtető közösségre utal. A zsinagógában kettős karzat figyelhető meg. Az imaházat 1890-ben felújították, a nyugati oldalon látható karzat ekkor épült, az új ritusnak megfelelően az elhelyezendő orgona és a kórus részére. Valószínűleg ekkor készült a boltozat belső festése is. / A zsinagógát még 1920- ban is megújították, de ezután hosszú ideig nem volt mód a renoválásra. / Az épület tájolása elsősorban az utca építési vonalához és nem a vallási előírásokhoz igazodott, így a “keleti fal” valójában délkeleti irányú. Középpontjában a frigyszekrény áll kompozit fejezetes, klasszicista építménybe foglalva.
Héber nyelvű frízének felirata magyarul:
“AZ ÖRÖKKÉVALÓT MINDIG MAGAM ELÕTT TARTOTTAM.”
(Zsoltárok 16 : 8).

Felette a füstfelhőből eltűnő mózesi kőtáblák láthatók, melyeken héberül a tíz parancsolat van megörökítve. A frigyszekrény feletti boltívben a (virág alakú) nap és sugarai láthatók. A nap a halhatatlanságot és a feltámadást szimbolizálja. A boltívet keretező sasok és a koronát tartó oroszlánok az uralkodást jelképezik. A korona a felsőbb világot, emberfelettiséget jelenti. (?) A frigyszekrény előtti mizrah-emelvényen olvasták a szent iratot, a Tórát.

A hetvenes évekre a bajai zsidóság száma 30 főre csökkent, így az igen rossz állapotban levő imaházat nem voltak képesek tovább fenntartani, helyreállítani s 1974-ben felvetődött a gondolat, hogy átadják a Bajai Városi Tanácsnak megvételre olyan megegyezéssel, hogy  az épületet eredeti formájában hagyva újítják fel. A bajai zsidóságnak maradt egy kis imaház, ahol néhányan még összejöttek istentiszteletet tartani. A Tanács megvette az épületet s 1982 októberére készültek el a kiviteli tervek, s ekkor láttak hozzá az épület helyreállításához. A tervezés és kivitelezés során arra törekedtek, hogy az épületet a maga eredetiségében állítsák helyre, tehát kívül-belül ugyanolyan maradjon, amilyen volt. A Városi Tanács – a közvéleményt figyelembe véve – úgy döntött, hogy kulturális célokra használja az épületet. A művelődési intézmények között az Ady Endre Városi Könyvtárra esett a választás, mert évek óta nagyon méltatlan, zsúfolt körülmények között működött. Mivel az épületet nem formálhatták át a könyvtár funkciói szerint, így megmaradt az eredeti berendezés nagy része: az eredeti térrendszer, a kettős galériarendszer, a boltozat festését, a feliratokat felújították, a zsinagóga beépített rituális tárgyait: az előcsarnok kézmosóját, a díszes perselyt és a tóraszekrényt / a könyvtárban lévő frigyszekrényben 3 Tóra van (mely Mózes Öt Könyvéről szól) és egy kevés kegytárgy / a mizrah-emelvény mellvédrácsozatával együtt gondosan helyreállították. A megmaradt néhány db kis csillár mintájára újakat készítettek, a nagy csillárok s a könyvtár bútorzata a műemléki környezethez alkalmazkodó. A női karzatra nyíló ajtók és a kijárati ajtó / amely a második beugróban van elfüggönyözve / jelenleg nem használatos.